Az elnök visszadobta az eü.-törvényt, de a legnagyobb rosszat, az Alkotmánybíróságot nem merte megkockáztatni. Ráadásul az ellenzék érvrendszerével operált, holott kapírgálhatott volna e körül is: "Azt még nem lehet tudni, hogy lesznek-e befektetői az egészségügyi rendszernek, a multinacionális cégek ugyanis négy pont miatt aggódnak. Az egyik a politika, hiszen a Fidesz kijelentette, hogy ha kormányra kerül, akkor visszaállamosítja a pénztárakat. A másik, hogy a parlament túl nagy hatáskört kapott, így a politika harapófogóként szoríthatja a magánbefektetőket. Egyrészt a parlament határozza meg az úgynevezett fejkvótát, amiből a pénztárak gazdálkodhatnak. Másrészt az ellátási csomagot is. Utóbbitól azért félnek, mert ha a parlament úgy dönt, hogy nagyon drága eljárásokat is felvesz a csomagba, akkor könnyen csődbe lehet jutni. A legfőbb gond viszont az, hogy a pénztárakban az állam többségi tulajdonos lenne. " (Forrás: lásd a lenti itt-nél) De nem.
Az ellenzék érveivel az a gond, hogy félig hazugak, félig demagógok (hogy miért, azt itt elolvashatjuk). Az elnök ezzel a lépésével a következőket bizonyította: nem elég bátor szembemenni az őt megválasztó politikai erőkkel, hisz akkor aláírta volna atörvényt. Ha komoly alkotmányos aggályai lettek volna, aló mars a bírákhoz. Politikai ellenérzéseinek hangot adnia pedig nem igazán elegáns, érvei rengeteg más törvényre is ráhúzhatóak lennének (átgondolatlanság, túlzott siettség). By the way, ha fél év előkészítés nem volt elég, most 60 nap majd megoldja a gondokat?
A magát bátornak tartó elnök csapdában esett, s ráadásul gyávának tűnik. Lavírozásaival, rögtönzéseivel egyre inkább csak a rendszerváltás utáni politikai szerepvállalás állatorvosi lovának szerepét tudja betölteni.
update: Sólyom a társadalmi hajlandóság szükségességét is megkövetelné a reformokhoz. Békesi László szerint azonban: "Én úgy látom, hogy igazán minden jel arra mutat, a magyar társadalom többségének ez a csendes, dagonyázó, nyugodt, krízismentes, de nem igazán látványos fejlődés tökéletesen megfelel. Tehát én nem hiszem, hogy az alulról jövő nyomás ki fogja kényszeríteni a gazdaságpolitikai váltást. Éppen fordítva. Ez bizony azt mondja a politikának is, hogy nyugi, nem kell kapkodnod, maradjon, amit eddig kivívtunk, egy picivel legyen mindig több vagy jobb, az nekünk tökéletesen megfelel." És rossz szájízzel, de inkább neki adok igazat, jóllehet szívesen ellenkeznék vele.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
"By the way, ha fél év előkészítés nem volt elég, most 60 nap majd megoldja a gondokat?".
A módosító javaslatok tényleg az utolsó pillanatig érkeztek, tehát a képviselők a végső szöveget biztosan nem olvasták. Ezen 60 nap segíthet. Lehet, hogy ez más törvényeknél is így van (helytelen), de ez mégiscsak egy különlegesen fontos kérdés.
Régóta beszélnek a dologról, de a konkrét törvény társadalmi egyeztetése elmaradt - Ezt Kincses Gyula (államtitkár) is bevallotta a Friderikuszban.
Persze tudom, hogy társadalmi vita most sem lesz (ugyanazt szavazzák majd meg) - de arról, ha ezt a kötelességüket újból elmulasztják teljesítani, arról nem a Sólyom tehet.
Ha pedig a közt. elnök hallgat valakire, az sokkal inkább egy
a bazsarózsa megmentéséről híres civil szervezet, mint az ellenzék. Lássuk, az ő érveik is demagógok és hazugok-e.
Az idézett hírszerző cikk szerint is a kiegészítő biztosításból lesz a nagy profit, mégpedig annyi, hogy megéri százmilliárdos nagyságrendű pénzt befektetni, gondolom, különben nem tennék. Ilyen biztosítások most is vannak, miért költenénk erre mostantól sokkal többet? Nem jut eszembe más ok: mert a TB-járulékunk nem fog fedezni egy sor dolgot, amire szükségünk van.
A cégek rágni fogják a parlament fülét: szabja minél szűkebbre a szolgáltatási csomagot (ha nem most, később). így a szegények nyilvánvalóan kevesebbet kapnak majd. (A gazdagok pedig kifizetik a kiegészítő biztosításban, amit kivesznek az alapcsomagból.)
Ráadásul a pénztáraknak (egy sor területen) nem lesz érdekük javítani a szolgáltatás minőségét: ha egy pénztár lerövidíti a szívkatéterezés várólistáját, azzal vonzani fogja a beteg, öreg érszűkületes embereket, akik többször annyiba kerülnek neki, mint az egészséges fiatalok. Miért tenné? Azért, mert verseny lesz közöttük, - mondja erre Kincses Gyula ugyanott - mintha nem értené: ezen a futóversenyen, legalábbis időnként a leglassabb kapja az aranyat.
Állítólag a kései módosítók csak technikai jellegűek voltak, az biztos, hogy az ellenzéki érvelés elnagyolt és sommás volt, Kincses Gyula maga is rendre meggyőzően érvelt ellenük. A társadalmi egyeztetés az ellenzék szerint azt jelentené, hogy minden ellenérdekeltnek rá kéne bólintania a változtatásokra - kíváncsi vagyok, mi maradt volna a reformból.
A törvény mikéntjéről nem tudni biztosat, térjünk vissza erre akkor, valószínűleg a gazdagok valóban több mindenhez jutnak (sokszor ma is így van, konkrétan simán meghalsz a kórházban, mert rád sem bagóznak, ha nem fizetsz), a kérdés az, hogy ez konkrétan mit fog jelenteni. Az persze a kormánynak sem érdeke, hogy a nyelvkiöltésen kívül minden pénzbe kerüljön, mert akkor jól nem lesz újraválasztva.
A rossz kórházak bezárásától kezdve persze egy csomó dolog nem alakult jól a reformban, sőt, az egész ellen nagyon meggyőzően érvelnek sokan (tekintve, hogy igazán jól működő modell ma nincs), Békesitől Bokrosig (de nem csak liberális oldalról). Ám a post inkább a Sólyom-féle érvrendszer és a mögöttes erővonalak felvázolására irányult.
Persze, elismerem, pénz és kapcsolatok híján ma is hagynak meghalni, éppen ezért kéne egy átfogó reformnak erre valamilyen megoldást találnia. A társadalmi egyeztetésről pedig mindegy, mit gondol az ellenzék, szerintem a civil szervezetek véleménye ebben fontosabb.
Én is a Sólyom-féle érvrendszer (szerintem valódi) hátterét próbáltam megmutatni: azt gondolom ő tényleg nagyjából a Védegylet (sokkal nehezebben támadható) álláspontján lehet, és nem a Fidesz kegyeit keresi.
1, de akkor miért használ olyan érveket, amelyekre a törvény megoldást ad (vagyis pusztán jól hangzanak, de nem igazak)
2, ugyanakkor támadja a törvényt (picit) a liberális, piacpárti oldal felől is (lásd erről Seres publicisztikáját a Hírszerzőn, igaz, Seres eléggé szelektíven olvassa Sólyomot)
3, Az államelnök nem reagálhat egy civil szervezet elvei alapján, akkor sem, ha annak a tagja, hisz elnökként immár ennél nagyobb közösséget képvisel
4, és mégiscsak a Fidesz segítségével lett elnök - a vétó gyakorlatilag nem más, mint ennek a jele, hisz a törvény Sólyom szerint sem alkotmányellenes, ellenérvei a törvénnyel kapcsolatban lásd 1. pont, nem pedig mint mondjuk a tieid.
Megjegyzés küldése