Zuhanó

Kicsit muszáj írni az új magyar akciófilmről, a Zuhanórepülésről. A cselekmény végre jól össze van rakva, látszik, hogy tököltek kicsit a forgatókönyvvel, ez szokott a legjobban fájni a magyar filmek megnézésekor. (Bár én el tudnék fogadni egy fokkal több romantikát: miért van az, hogy a szerelmet egy alvilági drogfilm esetében csak a szex van hivatva megjeleníteni?) Hibák azér tvannak: az apa szerepében Lukáts Andoron lötyög a szerep, az ő karaktere egy bővített Családi kör-családvédelmi szoc.dialógusnál többet is kaphatott volna. A párbeszédek rendben vannak, a címben foglalt gondolat és az abból szőtt motívumrendszer már kicsinyét erőltetett, a repülés, az élet értelme stb., afféle garbage-filozófia, még a végső nagyjelenetben is visszatér, erőltetetten, ráadásul érthetetlenül, mert Nagy Zs. szája véres. Kár, hogy az operatőr Vecsernyés János nem tudott kitalálni valamit képileg, mert így olyan, mintha tévét néznénk (a Fókusz-effekteket köszönjük szépen), ráadásul sok akciójelenet is bénán van megcsinálva. Plusz még mindig sokszor túl bugyuta a képi gondolkodás: X mond valamit, majd látjuk az ő szemszögéből, kameraszubjektívben a dolgot, ennél sokkal kevésbé evidens váltásokat is tud kezelni mindenki.
De mindezek dacára a Zuhanórepülés működik, benne van az a fajta kilátástalanság és keserűség, ami miatt már el lehet hinni a kijelentéseit. Nagy Zsolt rendben van - neki sincs túlárnyalva a szerepe, de ez belefér, ő a játékával hozzáteszi azt a pluszt, ami miatt főszereplővé lesz. Gryllus Dorka fenségesen ösztönös, többször is szimplán elröhögi magát, olcsó-szakadt, nagyon jó. Ráadásul Novák Erik rendező nem restellt arcokat keresgélni: a megkínzott ex-barát, a verőlegény, a rendőrők (Mátyássy Szabolcs sokatmondóan, ordenárén üres tekintetével jó választás volt) elég szuggesztív és erős.