2008. január 22., kedd

szövkap és a fudbal

Csak röviden most (mintha nem ihlenék olyan hévvel, de ami késik, nem moolick), miután Gazda gazda megírta, hát, neki is kell a betevő, penzum van, azért kiötölhetett vón valami elmésebbet is, mármint hogy ki kezdi el ma 1954-től enumerálni a magyar foci kudarcait ögen? Gazda értetlenkedése (miér szereti Várhidit a lakósság, aki amúgy is viccesen néz ki, ki látott má ilyet), az újrakezdések meg a bernátozás - baromság. Várhidit csak azért lenne értelme a helyén hagyni, hogy folytassa, amit elkezdett. Amit elért (nem sok, de valami), igazolja. Nyilván (kéne ide fettelés, kurzív, aláhúzás, gothic century, minden) senki sem várt tőle aranylabdás játékost az idény végére, meg világranglista-első helyet. Csak valamit, amit az utóbbi X (X= nagyon-nagyon sok) kapitánytól nem láttunk. Tőle meg igen, Jé, hát akkor legyen ő a kapitány.
Persze lehet Albertbe-Göröcsbe-Puskásba-Sárosiba-Schlosserba hümmögni, "Ha nem használ, nem is árt."-ozni. Csak akkor ne tessék sírni, hogy ebbeaországbaaztánsemmiseműködikrendesen-vaéletbe. A rendes működés az kb. ez lenne. De hát az MLSZ elnöke, és akkor itt most zárjuk is le.

Nincsenek megjegyzések: