UFÓ

Túl azon, hogy az úszók az idei olimpián mintha elektromos vízben úsznának, illetőleg mintha folyton belekapaszkodnának a világcsúcsokat jelző, kúszó csíkba, Michael Phelpsről ma illik kizárólag úgy nyilatkozni, hogy 1, ő ufó 2, nyilván és biztosan egy kémiaszertár rejtezik a bőre alatt 3, ergo az ő teljesítménye nem számít.

Azért amikor Darnyi Tamás hosszakkal verte a világot, úgy emlékszem, emberi lénynek tekintettük, aki hosszakkal jobb a világnál, dicsőséget hoz a Hazának 's a t. Most Cseh Laci a hős (és hát persze hogy az), akit csak az emberbőrbe bújt guppi tudott megverni, de az szinte nem is számít, versenyen kívül, Jancsó Miki bácsi sem szokott elindulni a filmszemlén. Háthát.

Amúgy ez az olimpia igazi lidércnyomás, valamelyik győztes kínai sportoló jegyezte meg, hogy Athén óta 4-szer látta a családját (gondolom, a versenyek után felkínálnak neki egy kedves kunyhót valamelyik sivatagos vagy 8000 méter feletti birtokon). Igazi humánus értékek, a sport maga, Petrarca felmegy a Mont Ventoux-ra és legyőzi magát és a természetet, reneszánsz év. Amúgy a megnyitón már láttuk a kivillanó fogfehérjét, a párezer 170 cm magas harcművésznél jobban még soha nem sikerült imitálni a CGI-technikát (vegyük példának a Klónok támadásában feltűnő robot(?)hadsereget). Az ilyen tenyésztett olimpikonok persze igazából csak betetőzik, mintsem cáfolják az élsport logikáját - az optimális politikai-gazdasági rendszer hátszelével az Ember bizony magasra juthat.

De még az igazi klónozás hátra van: akkor lesz igazán jó, amikor konkrétan lesz magyar, francia, amerikai Phelps, és a kis felbszek majd egymás ellen küzdenek a Bajnoknak kijáró Dicsőségért.

upgdate: a klónok éhezése

Grúzia és a global voices

Grúzia és Dél-Oszétia között háború lesz-van

a múzsák ilyenkor hallgatnak, nézzük, a bloggerek megszólalnak-e

kis magyar pornográfia

Aszongya

"nehezen értjük a jelent, és nem nagyon akarunk a múltunkkal foglalkozni, továbbra
sem akarjuk a saját történeteinket feldolgozni, csak a másokét, és ez nyilván hosszú távon nem maradhat így" - ez így elég pontos és velős, hijába no, a legismertebb magyar író mondta volt, ahogy Thomas Mann jellemezte egyszer Dosztojevszkíjt, betegesen könnyeden.
Tágabb összefüggésébe helyezve: "Szeretem megérteni a dolgokat és az embereket is. Szeretem megérteni az én szempontomból hülyeségnek nevezett dolgokat
is. Mondhatni rémes racionális közelítésem van a történésekhez, és valóban van egy alapkiegyensúlyozottságom is. Látom, ahogy a körülöttem lévő világban egyre 'fokozódik a helyzet': sokféle frusztráció van, nehezen értjük a jelent, és nem nagyon akarunk a múltunkkal foglalkozni, továbbra sem akarjuk a saját történeteinket feldolgozni, csak a másokét, és ez nyilván hosszú távon nem maradhat így. Vagy legalábbis nem lenne jó. A szabadság nagy teher, és erre a teherre nem vagyunk felkészülve. Csak egy másik, ennél nagyobb teherre voltunk felkészülve, a diktatúra terhére, amire ki is alakítottuk a magunk eljárásait. Úgy látszik, még nem jöttünk rá, hogy ezek nem vihetők át minden további nélkül ebbe az
újba."

Írók, írjatok remekműveket, üljetek le közénk a villamosra egy kicsit, és meséljetek

Csapda

Jaksity György Fogyatékos nemzet címmel döngöl egyet Magyarországon az indexen, egyrészt elősorolva a már unalomig ismert közhelyeket, másrészt kitérve a társadalom (a politikum döntésein keresztül is megjelenő) kegyetlenségére, érzéketlenségére, szeretettelenségére stb.

Ugyanakkor ő is nyilván beáll azoknak a sorába, akik ugyanilyen módon tudnak csak magukról (u.i. az országról) beszélni, illetőleg látványosan eltolják maguktól "az" országot.

Nem törődik a miértekkel, nem pazarol időt a megértésre, minden különösebb aggály nélkül mos össze jelenségeket.

Fő fogalma a fogyatékosság: fogyatékos nemzet vagyunk, amely pl. a fogyatékosaival sem törődik, kevés pénzt ad az ellátásukra, nem tekinti őket normális embertársaknak, kevés esélyt ad nekik a boldogulásra stb. Ez mind igaz a leírás szintjén, de ugyanolyan empátiát nélkülöző eljárás, mint a "fogyatékos nemzet" gáncsoskodásai, rosszindulatú lépései (pl. amikor a szomszédban fogyatékos otthont akar valaki nyitni). Állam és népe egyaránt fogyatékos: "De vajon ki a fogyatékos? Azok a valós fogyatékkal élő emberek, akik nap mint nap vívnak harcot az élhető életért egy ellenséges, toleranciahiányos, őket a költségvetésen keresztül európai értelemben véve kisemmiző társadalommal szemben, vagy az ilyen társadalom? Azt mondják, hogy azt nem szeretjük másokban, amit magunkban nem szeretünk. Nem tudunk mit kezdeni a fogyatékos embertársainkkal, mert a saját fogyatékosságainkat nem tudjuk feldolgozni?"

És Jaksity? Mit gondolna egy olyan valakiről, aki erkölcsi prédikációt tartana a fogyatékosoknak? Márpedig ő ugyanezt teszi - empátia helyett elítélően beszél, megértés és szeretet helyett kioktatás és frusztráció uralja a mondandóját. A kör bezárult.

írott malaszt

És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. a hátul hangoskodó részeget pedig kivezették a templomból a 9-es miséről, a polgárok pedig újra rendben, minden zavaró tényező nélkül üldögélhettek tovább a misén, s folytathatták a szent liturgiát

Torgyán to power

Dübörög a pannon Bársony! A kormány trükkösen mozdítja elő a reformokat, megszüntetéssel, reformdühvel, Kádár-simogatással, überbefosással. Előre az 5%-os választási részvételért! Az ország meg majcsakellesz. Grazie, akkor inkább gyüjjenek mások, ezt a szintet még Torgyán doktor is tudná hozni.

olvasóska

Most megint halálozós időben vagyunk, Fejtő (98), Sánta (81), Mezei (78), YSL (72), foci-EB van, meg Roland Garros-döntő lesz, és találtam egy jó kis oldalt, amit tessék olvasni, hisz a politika nem kétmondatos büfizésekből áll.

Hogy miből is áll a politika, az a romániai helyhetválasztások is igazolták, jó, Erdély, Románia, Kelet-Európa csak most húzott el tőlünk gazdasági értelemben, szellemileg már rég fölöttünk van (Klebersberg gróf rotál 1000-rel)

máskor többet