Túl azon, hogy az úszók az idei olimpián mintha elektromos vízben úsznának, illetőleg mintha folyton belekapaszkodnának a világcsúcsokat jelző, kúszó csíkba, Michael Phelpsről ma illik kizárólag úgy nyilatkozni, hogy 1, ő ufó 2, nyilván és biztosan egy kémiaszertár rejtezik a bőre alatt 3, ergo az ő teljesítménye nem számít.
Azért amikor Darnyi Tamás hosszakkal verte a világot, úgy emlékszem, emberi lénynek tekintettük, aki hosszakkal jobb a világnál, dicsőséget hoz a Hazának 's a t. Most Cseh Laci a hős (és hát persze hogy az), akit csak az emberbőrbe bújt guppi tudott megverni, de az szinte nem is számít, versenyen kívül, Jancsó Miki bácsi sem szokott elindulni a filmszemlén. Háthát.
Amúgy ez az olimpia igazi lidércnyomás, valamelyik győztes kínai sportoló jegyezte meg, hogy Athén óta 4-szer látta a családját (gondolom, a versenyek után felkínálnak neki egy kedves kunyhót valamelyik sivatagos vagy 8000 méter feletti birtokon). Igazi humánus értékek, a sport maga, Petrarca felmegy a Mont Ventoux-ra és legyőzi magát és a természetet, reneszánsz év. Amúgy a megnyitón már láttuk a kivillanó fogfehérjét, a párezer 170 cm magas harcművésznél jobban még soha nem sikerült imitálni a CGI-technikát (vegyük példának a Klónok támadásában feltűnő robot(?)hadsereget). Az ilyen tenyésztett olimpikonok persze igazából csak betetőzik, mintsem cáfolják az élsport logikáját - az optimális politikai-gazdasági rendszer hátszelével az Ember bizony magasra juthat.
De még az igazi klónozás hátra van: akkor lesz igazán jó, amikor konkrétan lesz magyar, francia, amerikai Phelps, és a kis felbszek majd egymás ellen küzdenek a Bajnoknak kijáró Dicsőségért.
upgdate: a klónok éhezése
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése