Mondhatni, aki ma az MSZP-vel viccelődik, folyamatosan hullagyaláz egy elhunyt oroszlánt, de most, hogy az Osztapenko-szobornak is fel van ajánlva a miniszterelnöki poszt (állítólag nem vállalja), eszembe jut a magyar fociválogatott analógiája: egy időben az NB I-ben több volt a válogatott, mint a kimaradó játékos. Kb. mint a magyar kitüntetettek, lovagi középkereszt bronz fokozat, réz paszomány a Hranulák Elek Színház másodkönyvelőjének és még 200 társa.
Nagyvonalúság, jut eszembe hatalomhz való ragaszkodás (MSZP) és válságkezelés (FIDESZ) kapcsán, utóbbi abban a vicces helyzetben van, hogy most azért utasítja el a (mondjuk) Surányit, hogy később (amikor minden hét számít, hát persze) ő nevezhesse ki az ő Surányiját, egy pártokon felül álló satöbbit, aki eltakarítja a romhalmazt, letolja a torkokon a slagot a gyomormosáshoz, hgy utána Viktor darálja belénk a narancsot. A magyar közélet grandezzája.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése