Orbán, az ultrabalos

Vicces mindenképp, amikor a Fidesz, azaz Orbán egy platformra kerül Michael Moore-ral és az amerikai ultraballal: az a bizonyos "senki nem vesztheti el a lakását" tétel kapcsán - Megszünteti az adósok lakásainak árverezését a Fidesz, ha kormányra kerül. Orbán Viktor a Naplóban beszélt erről, de részleteket nem mondott. "Ma még tán szentségtörésnek tűnik, de én például azt gondolom, hogy a következő kormánynak rögtön az elején ki kell mondani, hogy márpedig lakáselárverezés nincs, az emberek feje fölül - akármekkora is az adósságuk – a lakást nem lehet elárverezni" -; de ki is követeli mindezt? Lássuk csak Michael Moore levelét: "FIVE THINGS WE DEMAND THE PRESIDENT AND CONGRESS DO IMMEDIATELY:
1. Declare a moratorium on all home evictions. Not one more family should be thrown out of their home. The banks must adjust their monthly mortgage payments to be in line with what people's homes are now truly worth -- and what they can afford. Also, it must be stated by law: If you lose your job, you cannot be tossed out of your home."
ősszenő, összetartozik

Puskásék után, Ghána előtt

Valaha volt az aranycsapat, annyira tudott focizni, hogy úgy verték péppé a világot, úgy maradtak több éven át veretlenek, hogy hülyéskedtek - Puskás egy nagy gyerek volt, 56 után vált igazi futballistává, aki képes volt alázatosan alárendelnie magát a Real Madrid csapatának, lefogyni, addig, amíg újra felemelkedett, a leírt, kövér Puskás másodvirágzásnak indult, BEK-et nyert stb. Persze, zseni, sőt bölcs volt.

Aztán sokáig csak ez a hülyegyerekes mentalitás maradt meg, pár igazi profi (Fazekas, Nyilasi stb.) mellett a "csibészség", a "zrika", a szocialista futball korruptsága érvényesült, egyre gyengébb játékkal. Majd jött a kapitalista foci: magyar kapitalizmus sok - főleg állami - pénzből, hülyének nézve mindenkit, igaz, a magyar gazdaság, társadalom sosem esett ki látványosan BL-selejtezőkből, sosem kellett kijutnia a VB-kre, EB-kre.

Aztán most azt mondja az 1954 óta legtovább jutott magyar válogatott egyik sztárja: "Hallottam, sokan azzal találtak meg, hogy mosolyogtam a büntetők alatt. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Most is akkor kezdett el nagyon menni, amikor a hosszabbításban már csak röhögtem. Bekaptuk a gólt a rendes játékidő végén és mindenki azt hitte végünk, innen már nem állunk fel. Nevettem a helyzeten, és úgy voltam vele, ne foglalkozzunk semmivel, röhögjünk, érezzük jól magunkat, élvezzük a focit. A nézők elkezdtek az olaszoknak szurkolni, ami még jobban feldobott."
A foci már jó, sőt világszínvonalú - végre a csibészség is a helyén van.

Ezt már meg lehet köszönni.