2009. február 23., hétfő

Szégyenek

Felgyorsultak az események, ennek megfelelően a reflexiók is élesebbek. Veszprém után egyre többen ítélik el az értelmiségi finomkodást, miszerint tudomásul kéne venni, hogy vannak a cigányokra jellemző bűnelkövetési módok, van cigánybűnözés, és nincs értelme úgy tenni, mintha nem lenne.

Szerintem az értelmiség hibája ennél nagyobb.
Nem vettek tudomást az országról. Nem törődtek az elszegényedéssel, a kettészakadással. Nem lobbiztak jobb oktatói állásokért, nem törekedtek tanári munkát kapni a hátrányos helyzetű térségekben, nem törekedtek kapcsolatot találni izolált honfitársainkhoz. Lemondtak az ország egy részéről.

Ők? Mi.

A fanyalgás hatása így üt vissza (lásd még: "Ezeknek?!")

Ha leszarunk egy országot, akkor előbb-utóbb magunkat is egy barnás közegben találjuk. Ilyen egyszerű.

Más: SzabóZ-vel ritkán értek egyet, most nagyjából igen - a kormány megint rosszul reagál. Nem kezeli felnőttként a társadalmat, nem informál, hanem megvéd, védszárnyat terjeszt ki felénk, mi pedig bebújhatunk a kormány madárhónalja alá. Mikor jön már egy olyan hatalom, amely nem a saját erejének kiterjesztéseként értelmezi a kormányzást?

Máskor többet, kedves néném.

2009. február 2., hétfő

Federer megint

Már csak egy Grand Slamet kell nyernie, hogy beérje Samprast, a legtöbb döntőt játszó Lendlt épp most csípte el. Valószínűleg ő az eddigi legjobb, de erről már volt szó.

Csak a legjobbaknak vannak hihetetlen dolgaik. Négy játszma, 2:2 a 44 órával ezelőtt több mint 5 órás meccset játszó Nadal ellen. Az már alig él. Csak egy középerős játékot kéne produkálni - 13 Grand Slam után.

És nem megy. Federer megveri magát. Az utolsó szettben 14 ki nem kényszerített hibát üt, két kettőshibát, hat nyerőt - egy holtfáradt ellenféllel szemben.

Az eredményhirdetéskor pedig elsírja magát. Ő a világ legjobbja. Aki csak egy játékos ellen nem tud nyerni.

És ez a sírás megint azt a gyermekit mutatja meg benne, a zseniben, aki (csak(?)) játszik.

Zavartan áll egymás mellett győztes és vesztes, Nadal is megilletődötten - úgy állnak ott a kupákkal a vakuk fényében, mintha el akarták volna lopni őket, de még a kertben megfogta őket a kutya.